
18. lecke:
Pontosan időben! Prófétai kinevezések kinyilatkoztatása
Kapcsold be a biztonsági öved! Most a Biblia leghosszabb időre vonatkozó próféciáját fogod felfedezni – azt, amely tökéletesen megjósolta Jézus első eljövetelét és halálának idejét. A 16. tanulmányi útmutatóban megtanultad, hogy Istennek van egy rendkívül fontos üzenete, amelyet a világnak hallania kell Krisztus visszatérése előtt. Az üzenet első része arra szólítja fel az embereket, hogy imádják Istent és dicsőítsék Őt, mert elérkezett ítéletének órája (Jelenések 14:7). Dániel könyve 8. és 9. fejezetében Isten kinyilatkoztatta végső ítéletének kezdetét, valamint erőteljes prófétai bizonyítékokat szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy Krisztus a Messiás. Így a Szentírásban egyetlen más prófécia sem létfontosságúbb – mégis kevesen vannak tudatában ennek! Mások teljesen félreértik. Kérlek, olvasd el a Dániel könyve 8. és 9. fejezetét, mielőtt elkezded ezt a tanulmányi útmutatót, és kérd Isten Lelkét, hogy vezessen téged ennek a fenomenális próféciának a megértésében.

1. Dániel látomásban egy kétszarvú kost látott, amely nyugat, észak és dél felé özönlött, és legyőzött minden vadállatot, amellyel szembetalálkozott (Dániel 8:3, 4). Mit jelképez a kos?
„A kétszarvú kos, amelyet láttál, Média és Persia királya.” (Dániel 8:20)
Válasz: A kos a korábbi méd-perzsa királyság szimbóluma, amelyet a Dániel 7:5-ben szereplő medve is jelképezett (lásd a 15. tanulmányi útmutatót). A Biblia Dániel és Jelenések könyvének próféciái az „ismétlés és bővítés” elvét követik, ami azt jelenti, hogy megismétlik a könyv korábbi fejezeteiben tárgyalt próféciákat, és kibővítik azokat. Ez a megközelítés világosságot és bizonyosságot visz a bibliai próféciákba.
A kecske Görögországot szimbolizálja.
2. Milyen feltűnő állatot látott ezután Dániel?
A kecskebak Görögország királysága. A nagy szarv, amely a szemei között van, az első király. A letört szarv és a helyére álló négy pedig azt jelenti, hogy négy királyság keletkezik abból a népből. (Dániel 8:21, 22)
Válasz: Dániel látomásában ezután egy hatalmas szarvú kecskebak jelent meg, amint nagy sebességgel száguldott. Megtámadta és legyőzte a kost. Ezután a nagy szarv letört, és négy szarv nőtt a helyébe. A kecskebak Görögország harmadik királyságát jelképezi, a hatalmas szarv pedig Nagy Sándort. A nagy szarvat felváltó négy szarv a négy királyságot jelképezi, amelyekre Nagy Sándor birodalma feloszlott. A Dániel 7:6-ban ezt a négy királyságot a párduc fenevad négy feje jelképezte, amelyek Görögországot is szimbolizálják. Ezek a szimbólumok annyira találóak voltak, hogy könnyű azonosítani őket a történelemben.



3. A Dániel 8:8, 9 szerint ezután egy kis szarvként ismert hatalom emelkedett fel. Mit jelképez a kis szarv?
A Dániel könyve 8. fejezetében szereplő „kis szarv” Rómát jelképezi mind pogány, mind pápai korszakában. Tehát az utolsó napok kis szarva a pápaság.
Válasz: A kis szarv Rómát jelképezi. Egyesek szerint Antiochosz Epiphanészt jelképezi, egy szeleukida királyt, aki Krisztus előtti második században uralkodott Palesztinában, és aki megzavarta a zsidó istentiszteleteket. Mások, köztük a reformáció legtöbb vezetője, úgy vélik, hogy a kis szarv Rómát jelképezi mind pogány, mind pápai formájában. Vizsgáljuk meg a bizonyítékokat:
A. A „megismételni és kiterjeszteni” prófétai szabályával összhangban Róma kell, hogy legyen az itt képviselt hatalom, mivel Dániel könyvének 2. és 7. fejezete Rómára mutat, mint Görögországot követő királyságra. A Dániel 7:24–27 azt a tényt is megállapítja, hogy Róma pápai formájában Krisztus királysága fogja követni. A Dániel 8. fejezetében szereplő kis szarv pontosan illik ebbe a mintába: Görögországot követi, és végül természetfeletti módon elpusztul – „kéz nélkül törik össze” – Jézus második eljövetelekor. (Vö. Dániel 8:25-öt a Dániel 2:34-gyel.)
B. Dániel könyvének 8. fejezete azt mondja, hogy a méd-perzsák „naggyá” válnak (4. vers), a görögök „igen naggyá” (8. vers), a kis szarv hatalom pedig „rendkívül naggyá” (9. vers). A történelem egyértelmű, hogy egyetlen hatalom sem vált „rendkívül naggyá” Görögország után, amely megszállta Izraelt, csak Róma.
Kr. u. Róma kiterjesztette hatalmát délre (Egyiptom), keletre (Macedónia) és a „Dicsőséges Földre” (Palesztina), pontosan úgy, ahogy a prófécia megjósolta (9. vers). Róma kivételével egyetlen nagyobb hatalom sem illik ebbe a kategóriába.
D. Csak Róma állt ki Jézus, a „seregek fejedelme” (11. vers) és a „fejedelmek fejedelme” (25. vers) ellen. A pogány Róma keresztre feszítette Őt. Lerombolta a zsidó templomot is.
A pápai Róma pedig gyakorlatilag a mennyei szentély „lerombolását” (11. vers) és „taposását” (13. vers) okozta azzal, hogy megpróbálta Jézus, a mennyei főpapunk alapvető szolgálatát egy földi papsággal helyettesíteni, amely azt állítja, hogy megbocsátja a bűnöket. Senki más nem bocsáthatja meg a bűnöket, csak Isten (Lukács 5:21). És Jézus a mi igazi papunk és közbenjárónk (1Timóteus 2:5).
A kis szarv hatalom Isten népének millióit üldözte és pusztította el.

4. A Dániel 8. fejezete arról tájékoztat minket, hogy ez a kis szarv hatalom Isten népének sok tagját is el fogja pusztítani (10., 24., 25. vers), és a földre veti az igazságot (12. vers). Amikor arról kérdezték, hogy meddig tiporják még Isten népét és mennyei szentélyét, mi volt a menny válasza?
Azt mondta nekem: Kétezer-háromszáz napig, aztán megtisztítják a szentélyt (Dániel 8:14).
Válasz: A menny válasza az volt, hogy a mennyei szentélyt 2300 prófétai nap, azaz 2300 szó szerinti év után tisztítják meg. (Ne feledjük, a bibliai próféciákban van egy nap-egy-év elv. Lásd Ezékiel 4:6 és 4Mózes 14:34.) Már tanultuk, hogy a földi szentély megtisztítása az ókori Izraelben az engesztelés napján történt. Ezen a napon Isten népét egyértelműen az Övéként azonosították, és bűneik feljegyzése el lett távolítva. Azok, akik ragaszkodtak a bűnhöz, örökre kivágattak Izraelből. Így a tábor megtisztult a bűntől. Itt a menny biztosította Dánielt, hogy a bűn és a kis szarv hatalma nem fog tovább virágozni, uralni a világot, és vég nélkül üldözni Isten népét. Ehelyett 2300 év múlva Isten közbelép a mennyei engesztelés napjával, vagyis ítélettel, amikor a bűnt és a megbánást nem tanúsító bűnösöket azonosítják, majd később örökre eltávolítják a világegyetemből. Így a világegyetem megtisztul a bűntől. Isten népe elleni igazságtalanságok végre jóvá lesznek téve, és az Édenkert békéje és harmóniája ismét betölti majd a világegyetemet.
5. Milyen sürgető pontot hangsúlyozott Gábriel arkangyal ismételten?
„Értsd meg, emberfia, hogy e látomás az utolsó időre vonatkozik. … Tudtotokra adom, mi fog történni a harag utolsó idejében. … Pecsételd le azért a látomást, mert sok jövő napra vonatkozik” (Dániel 8:17, 19, 26, kiemelés tőlem).
Válasz: Gábriel azt állította, hogy a 2300 éves látomás a végidő eseményeit foglalja magában, amely 1798-ban kezdődött, ahogyan azt a 15. tanulmányban is olvastuk. Az angyal azt akarta, hogy megértsük, hogy a 2300 éves prófécia üzenete elsősorban mindannyiunkra vonatkozik, akik a föld történelmének végén élünk. Különleges jelentéssel bír számunkra ma.
Bevezetés a Dániel könyve 9. fejezetéhez
Dániel 8. fejezetbeli látomása után Gábriel arkangyal megjelent neki, és elkezdte magyarázni a látomást. Amikor Gábriel elérte a 2300 napot, Dániel összeesett és egy ideig beteg volt. Visszanyerte erejét, és folytatta a király ügyeinek intézését, de nagyon aggódott a látomás megmagyarázatlan része – a 2300 nap – miatt. Dániel buzgón imádkozott népéért, a méd-perzsia fogságában lévő zsidókért. Megvallotta bűneit, és könyörgött Istenhez, hogy bocsásson meg népének. Dániel könyve 9. fejezete a próféta buzgó imájával kezdődik, amelyben bűnvallomást tesz, és Istenhez fordul.
Kérlek, szánj időt a Dániel 9. fejezetének elolvasására, mielőtt továbblépnél ehhez a tanulmányi útmutatóhoz.


6. Ki érintette meg Dánielt, és milyen üzenettel, miközben imádkozott (Dániel 9:21–23)?
Válasz: Gábriel arkangyal megérintette őt, és kijelentette, hogy azért jött, hogy elmagyarázza a Dániel könyve 8. fejezetében leírt látomás további részét (vö. Dániel 8:26-ot a Dániel 9:23-mal). Dániel imádkozott, hogy Isten segítsen neki megérteni Gábriel által közvetített üzenetet.
7. A 2300 évből hány év „határoztatott meg” (vagy jutott) Dániel népének, a zsidóknak és fővárosuknak, Jeruzsálemnek (Dániel 9:24)?

Válasz: A zsidók számára hetven hetet „határoztak meg”. Ez a hetven prófétai hét 490 szó szerinti évnek felel meg (70 x 7 = 490). Isten népe hamarosan visszatér a méd-perzsia fogságából, és Isten a 2300 évből 490 évet szánt választott népének, hogy újabb lehetőséget kapjon a bűnbánatra és az Ő szolgálatára.
8. Milyen esemény és dátum jelölte a 2300 és 490 éves próféciák kezdetét (Dániel 9:25)?
Válasz: A kezdeti esemény Artaxerxész perzsa király rendelete volt, amely felhatalmazta Isten népét (akik Méd-Perzsiában fogságban voltak), hogy térjenek vissza Jeruzsálembe és építsék újjá a várost. Az Ezsdrás könyvének 7. fejezetében található rendeletet Kr. e. 457-ben adták ki – a király hetedik évében (7. vers) –, és ősszel hajtották végre. Artaxerxész Kr. e. 464-ben kezdte meg uralkodását.


9. Az angyal azt mondta, hogy a Kr. e. 457-hez hozzáadott 69 prófétai hét, vagyis 483 szó szerinti év (69 x 7 = 483) eljut a Messiásig (Dániel 9:25). Vajon így történt?
Válasz: Igen! Matematikai számítások azt mutatják, hogy Kr. e. 457 őszétől 483 évvel később elérjük Kr. u. 27 őszét. (Megjegyzés: Nincs 0. évszám.) A „Messiás” szó magában foglalja a „felkent” jelentését is (János 1:41, margó). Jézust a Szentlélekkel kenték fel (ApCsel 10:38) a keresztelésekor (Lukács 3:21, 22). Felkenése Tiberius császár uralkodásának tizenötödik évében történt (Lukács 3:1), ami Kr. u. 27 volt. És elgondolkodni azon, hogy a prófécia több mint 500 évvel korábban hangzott el! Aztán Jézus elkezdte prédikálni, hogy „betelt az idő”. Így megerősítette a próféciát (Márk 1:14, 15; Galata 4:4). Tehát Jézus valójában azzal kezdte szolgálatát, hogy egyértelműen utalt a 2300 éves próféciára, hangsúlyozva annak fontosságát és pontosságát. Ez egy lenyűgöző és izgalmas bizonyíték arra, hogy:
A. A Biblia ihletett.
B. Jézus a Messiás.
C. A 2300/490 éves próféciában szereplő összes többi dátum érvényes. Milyen szilárd alap ez, amire építhetünk!
10. Most már a 490 éves prófécia 483 évét vizsgáltuk meg. Egy prófétai hét – hét szó szerinti év – van még hátra (Dániel 9:26, 27). Mi történik ezután, és mikor?
Válasz: Jézust „kivágták” vagy keresztre feszítették „a hét közepén”, ami három és fél évvel a felkenése után van – vagyis Kr. u. 31 tavaszán. Kérjük, vegye figyelembe, hogy az evangélium a 26. versben van kinyilatkoztatva: „A hatvankét hét múlva kiirtatják a Krisztust, de nem önmagáért.” Nem – dicsőség Istennek! –, amikor Jézust kivágták, az nem önmagáért történt. Őt, „aki bűnt nem követett el” (1Péter 2:22), keresztre feszítették a bűneinkért (1Korinthus 15:3; Ézsaiás 53:5). Jézus szeretettel és önként áldozta fel életét, hogy megmentsen minket a bűntől. Halleluja! Micsoda Megváltó! Jézus engesztelő áldozata Dániel könyve 8. és 9. fejezetének a lényege.
A tanítványok zsidók tömegeinek prédikáltak.


11. Mivel Jézus három és fél év után meghalt, hogyan tudta „megerősíteni a szövetséget sokakkal” (Károli) az utolsó hét évre, ahogyan azt a Dániel 9:27-ben található prófécia előírja?
Válasz: A szövetség az Ő áldott megállapodása, hogy megmentse az embereket bűneiktől (Zsidók 10:16, 17). Miután véget ért három és fél éves szolgálata, Jézus megerősítette a szövetséget tanítványain keresztül (Zsidók 2:3). Először a zsidó nemzethez küldte őket (Máté 10:5, 6), mert választott népének még három és fél éve volt hátra a 490 éves lehetőségből, hogy nemzetként megtérjen.
István megkövezése után a tanítványok elkezdtek prédikálni a pogányoknak.
12. Amikor a zsidó nemzet számára a végső lehetőség 490 éves időszaka Kr. u. 34 őszén véget ért, mit tettek a tanítványok?
Válasz: Elkezdték hirdetni az evangéliumot a világ más népeinek és nemzeteinek (ApCsel 13:46). Istvánt, egy igaz diakónust, nyilvánosan megkövezték Kr. u. 34-ben. Attól a naptól kezdve a zsidók, mivel kollektíven elutasították Jézust és Isten tervét, többé nem lehettek Isten választott népe vagy nemzete. Ehelyett Isten most minden nemzetiségű embert, aki elfogadja és szolgálja Őt, lelki zsidóknak tekint. Az ígéret szerint az Ő választott népének örököseivé váltak (Galata 3:27–29). A lelki zsidók természetesen magukban foglalják azokat a zsidó embereket is, akik egyénileg elfogadják és szolgálják Jézust (Róma 2:28, 29).

13. Kr.u. 34 után hány év maradt a 2300 éves próféciából? Mi a prófécia befejező dátuma? Mit mondott az angyal, hogy mit fog történni ezen a napon (Dániel 8:14)?
Válasz: 1810 év volt még hátra (2300 mínusz 490 = 1810). A prófécia befejező dátuma 1844 (Kr. u. 34 + 1810 = 1844). Az angyal azt mondta, hogy a mennyei szentély megtisztul – azaz elkezdődik a mennyei ítélet. (A földi szentély Kr. u. 70-ben pusztult el.) A 17. tanulmányi útmutatóban megtudtuk, hogy a mennyei engesztelési nap az utolsó időkre van kitűzve. Most már tudjuk, hogy a kezdet dátuma 1844. Isten tűzte ki ezt a dátumot. Ez ugyanolyan biztos, mint Jézus Messiásként való felkenésének Kr. u. 27-i dátuma. Isten végidei népének ezt kell hirdetnie (Jelenések 14:6, 7). Izgatottan fogod megismerni az ítélet részleteit a 19. tanulmányi útmutatóban. Noé idejében Isten azt mondta, hogy az özönvíz ítélete 120 év múlva következik be (1Mózes 6:3) – és ez meg is történt. Dániel idejében Isten kijelentette, hogy az Ő végidei ítélete 2300 év múlva kezdődik (Dániel 8:14) – és ez meg is történt! Isten végidei ítélete 1844 óta tart.
Az engesztelés jelentése
Az angol „atonement” (engesztelés) szó eredetileg „együtt-létet” jelentett – vagyis az „egységben” vagy egyetértésben lévő állapotot. A kapcsolatok harmóniáját jelöli. Eredetileg tökéletes harmónia uralkodott az egész univerzumban. Aztán Lucifer, egy hatalmas angyal (ahogyan azt a 2. tanulmányi útmutatóban is tanultad), megkérdőjelezte Istent és kormányzási alapelveit. Az angyalok egyharmada csatlakozott Lucifer lázadásához (Jelenések 12:3, 4, 7–9).
Ezt az Isten és az Ő szerető elvei elleni lázadást a Biblia gonoszságnak – vagy bűnnek – nevezi (Ézsaiás 53:6; 1János 3:4). Szívfájdalmat, zavart, káoszt, tragédiát, csalódást, bánatot, árulást és mindenféle gonoszságot hoz. A legrosszabb az egészben, hogy büntetése a halál (Róma 6:23) – amelyből nincs feltámadás – a tűz tavában (Jelenések 21:8). A bűn gyorsabban terjed és halálosabb, mint a legveszélyesebb rákfajta. Veszélybe sodorta az egész univerzumot.
Isten tehát kiűzte Lucifert és angyalait a mennyből (Jelenések 12:7–9), Lucifer pedig új nevet kapott – „Sátán”, ami „ellenséget” jelent. Bukott angyalait most démonoknak nevezik. Sátán elcsábította Ádámot és Évát, és a bűn minden emberre eljött. Micsoda szörnyű tragédia! A jó és a rossz közötti pusztító küzdelem átterjedt a földre, és úgy tűnt, a gonosz győzedelmeskedik. A helyzet reménytelennek tűnt.

De nem! Jézus, Isten Fia, maga az istenség egyezett bele, hogy feláldozza saját életét, hogy megfizetjen minden bűnösért (1Korinthus 5:7). Áldozatának elfogadásával a bűnösök így megszabadulnak a bűn áldozásától és béklyóitól (Róma 3:25). Ez a dicsőséges terv magában foglalta azt is, hogy Jézus belép az ember szívébe, amikor meghívják (Jelenések 3:20), és új emberré változtatja őt (2Korinthus 5:17). Ez azért történt, hogy ellenálljon Sátánnak, és minden megtért embert visszaállítson Isten képére, akire minden ember teremtetett (1Mózes 1:26, 27; Róma 8:29).
Ez az áldott engesztelési ajánlat magában foglal egy tervet a bűn elkülönítésére és elpusztítására – beleértve Sátánt, bukott angyalait és mindazokat, akik csatlakoznak hozzá a lázadásban (Máté 25:41; Jelenések 21:8). Továbbá a teljes igazság Jézusról és szerető kormányzatáról, valamint Sátánról és ördögi diktatúrájáról minden földi emberhez eljut, hogy mindenki intelligens, megalapozott döntést hozhasson arról, hogy Krisztushoz vagy Sátánhoz igazodik-e (Máté 24:14; Jelenések 14:6, 7).
Minden egyes személy ügyét a mennyei tárgyalóteremben fogják megvizsgálni (Róma 14:10–12), és Isten tiszteletben fogja tartani minden egyes ember választását, hogy Krisztust vagy Sátánt szolgálja-e (Jelenések 22:11, 12). Végül, miután eltörölte a bűnt, Isten terve az, hogy új eget és új földet teremtsen (2Péter 3:13; Ézsaiás 65:17), ahol a bűn soha többé nem támad fel (Náhum 1:9), és ezt az új földet népének adja otthonul az örökkévalóságra (Jelenések 21:1–5). Az Atya és a Fiú ezután tökéletes örömben és harmóniában fog lakni népével örökké.
Mindez benne foglaltatik az „engesztelésben”. Isten tájékoztatott minket erről az Igéjében, és bemutatta az Ószövetség szentélyszertartásaiban – különösen az engesztelés napján. Jézus a kulcs ehhez az engeszteléshez. Az Ő szerető áldozata teszi mindezt lehetővé értünk. A bűntől való megszabadulás az életünkben és a világegyetemben csak Őáltala lehetséges (ApCsel 4:12). Nem csoda, hogy a mennyország hárompontos utolsó üzenete a világhoz mindannyiunkat arra szólít fel, hogy imádjuk Őt (Jelenések könyve 14:6–12).
14. Miért választják le egyes bibliaértelmezők a zsidó nemzetnek kiosztott 490 év utolsó hetét (vagy hét évét), és miért alkalmazzák azt az Antikrisztusnak a föld történelmének végén végzett munkájára?
Válaszok: Nézzük át a tényeket:
A. válasz: Nincs indok vagy bizonyíték arra, hogy a 490 éves prófécia évszámai közé szünetet iktassunk. A prófécia folyamatos, akárcsak Isten népének a Dániel 9:2-ben említett 70 éves száműzetése.
B válasz. A Szentírásban az időegységek (napok, hetek, hónapok, évek) száma soha nem folytonos. Így a bizonyítás terhe azokon van, akik azt állítják, hogy egy időprófécia bármely részét le kell választani és később kell számolni.
C. válasz szerint a Kr. u. 27-ben (Jézus keresztelésének évében) kezdődött a prófécia utolsó hét évének kezdete, amit Jézus azzal hangsúlyozott, hogy azonnal ezt prédikálta: Betelt az idő (Márk 1:15).
D válasz. Jézus halála pillanatában, Kr. u. 31 tavaszán felkiáltott: „Elvégeztetett!” (János 19:30). A Megváltó itt egyértelműen a Dániel könyve 9. fejezetében a haláláról tett jövendölésekre utalt:
1. A Messiás kiirtatik (26. vers).
2. Véget vet az áldozatnak és a felajánlásnak (27. vers), Isten igazi Bárányaként hal meg (1Korinthus 5:7; 15:3).
3. „Engesztelést szerez majd a gonoszságért” (24. vers).
4. A hét közepén fog meghalni (27. vers).
Egyszerűen nincs bibliai ok arra, hogy a 490 év utolsó hét évét (prófétai hetét) leválasszuk. Valójában az utolsó hét év leválasztása a 490 éves próféciáról annyira eltorzítja a Dániel és a Jelenések könyvében szereplő számos prófécia valódi jelentését, hogy az emberek nem tudják helyesen megérteni azokat. Ami még rosszabb, a hétéves hézag elmélete félrevezeti az embereket!


15. Jézus engesztelő áldozata megtörtént érted. Behívod Őt az életedbe, hogy megtisztítson a bűntől és új emberré tegyen?
Válasz:
Gondolatébresztő kérdések
1. Egy kis szarvval teli hatalom jelenik meg mind a Dániel könyve 7., mind a 8. fejezetében. Ugyanarról a hatalomról van szó?
A Dániel 7. fejezetében szereplő kis szarv hatalma a pápaságot szimbolizálja. A Dániel 8. fejezetében szereplő kis szarv hatalma a pogány és a pápai Rómát is szimbolizálja.
2. A Dániel 8:14-ben szereplő kétezer-háromszáz nap szó szerinti fordítása héberből kétezer-háromszáz estét és reggelt jelent. Vajon ez 1150 napot jelent, ahogy egyesek állítják?
Nem. A Biblia az 1Mózes 1:5, 8, 13, 19, 23, 31-ben azt mutatja, hogy egy este és egy reggel egy nappal egyenlő. Sőt, az 1150 nap végén nem történt olyan esemény a történelemben, amely beteljesítette volna ezt a próféciát.
3. Milyen szerepet játszik a választás egy keresztény életében?
A választásunk fontos szerepet játszik. Isten útja mindig is a választás szabadsága volt (Józsué 24:15). Bár Ő minden embert üdvözíteni akar (1Timóteus 2:3, 4), megengedi a szabad választást (5Mózes 30:19). Isten megengedte Sátánnak, hogy a lázadást válassza. Azt is megengedte Ádámnak és Évának, hogy az engedetlenséget válasszák. Az igazságosság soha nem egy rögzített, programozott rendelkezés, amely a mennybe viszi az embert, függetlenül attól, hogyan él, és még akkor is, ha nem akar oda menni. A választás azt jelenti, hogy mindig szabadon megváltoztathatod a véleményedet. Jézus arra kér, hogy válaszd Őt (Máté 11:28–30), és hogy naponta erősítsd meg a választásodat (Józsué 24:15). Amikor ezt teszed, Ő megváltoztat, és Hozzá hasonlóvá tesz, és végül elvisz az új országába. De kérlek, ne feledd, hogy bármikor szabadon megfordulhatsz és más irányba mehetsz. Isten nem fog kényszeríteni. Ezért elengedhetetlen a mindennapi döntésed, hogy szolgálod Őt.
4. Sokan úgy vélik, hogy a szeleukida király, Antiochosz Epiphanész a Dániel könyve 8. fejezetében szereplő kis szarv hatalom. Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy ez nem igaz?
Sok oka van. Íme néhány:
A. Antiochosz Epiphanész nem lett rendkívül naggyá, ahogy azt a prófécia előírja (Dániel 8:9).
B. Nem a Szeleukida királyság későbbi időszakában vagy a vége felé uralkodott, ahogy azt a prófécia megköveteli (Dániel 8:23), hanem inkább a közepe felé.
C. Azok, akik azt tanítják, hogy Epiphanész a kis szarv, a 2300 napot szó szerinti napoknak tekintik, ahelyett, hogy prófétai napokat számolnának, amelyek mindegyike egy évnek felel meg. Ennek a valamivel több mint hat évnyi szó szerinti időtartamnak nincs értelmes alkalmazása a Dániel könyve 8. fejezetére. Minden kísérlet, hogy ezt a szó szerinti időszakot Epiphanészre vonatkoztassák, kudarcot vallott.
D. A kis szarv még mindig létezik a vég idején (Dániel 8:12, 17, 19), míg Epiphanész Kr. e. 164-ben halt meg.
E. A kis szarvnak igen naggyá kellett válnia délen, keleten és Palesztinában (Dániel 8:9). Bár Epiphanész egy ideig uralkodott Palesztinában, Egyiptomban (délen) és Macedóniában (keleten) szinte semmilyen sikert nem aratott.
F. A kis szarv lerombolja Isten szentélyének helyét (Dániel 8:11). Epiphanész nem rombolta le a jeruzsálemi templomot. Meggyalázta azt, de a rómaiak Kr. u. 70-ben lerombolták. Jeruzsálemet sem pusztította el, ahogy azt a prófécia előírta (Dániel 9:26).
G. Krisztus a Dániel 9:26 és 27-ben szereplő pusztító utálatosságokat nem Epiphanész múltbeli, Kr. e. 167-ben elkövetett szörnyűségeire vonatkoztatta, hanem a közvetlen jövőre, amikor a római hadsereg az Ő saját generációjában, Kr. u. 70-ben elpusztítja Jeruzsálemet és a templomot (Lukács 21:20–24). A Máté 24:15-ben Jézus konkrétan megemlíti Dániel prófétát, és azt mondja, hogy a Dániel 9:26, 27-ben szereplő jövendölése akkor fog beteljesedni, amikor a keresztények (a jövőben) meglátják a pusztító utálatosságot a jeruzsálemi szent helyen állni. Ez túl világos ahhoz, hogy félreértsük.
H. Jézus egyértelműen összekapcsolta Jeruzsálem pusztulását Izrael végső elutasításával, hogy elfogadja Őt királyának és Megváltójának (Máté 21:33–45; 23:37, 38; Lukács 19:41–44). Ez a kapcsolat a Messiás elutasítása és a város és a templom pusztulása között a Dániel 9:26, 27 kulcsfontosságú üzenete. Ez az üzenet bejelenti Izrael folyamatos elutasításának következményeit, még azután is, hogy további 490 évet kapott arra, hogy Őt válassza. A próféciának Antiochosz Epiphanészre való alkalmazása, aki Kr. e. 164-ben halt meg, jóval Jézus születése előtt, lerombolja Dániel 8. és 9. fejezetének jelentését, amelyek a Biblia legfontosabb időpróféciáját tartalmazzák.



