7. lecke:
A történelem elveszett napja
Tudtad, hogy van egy nagyon fontos nap a Bibliában, amelyről szinte mindenki elfeledett? Megdöbbentő, hogy csak kevesen tudnak róla, mert ez az emberiség történelmének egyik legjelentősebb napja! Ez nemcsak egy nap a múltban, hanem jelentéssel bír számunkra most és a jövőben is. Továbbá, ami ezen az elhanyagolt napon történik, pozitív hatással lehet az életedre. Szeretnél több lenyűgöző tényt megtudni erről az elveszett történelmi napról? Akkor olvasd el figyelmesen ezt a tanulmányi útmutatót.
1. Melyik napon szokott Jézus imádni Istent?
„És eljutott Názáretbe, ahol felnevelték; és szokása szerint szombaton bement a zsinagógába, és felállt olvasni.” Lukács 4:16
Válasz: Jézusnak szokása az volt, hogy szombaton imádja Istent.
2. De melyik történelmi nap veszett el?
A hetedik nap az Úrnak, a te Istenednek a szombatja (2Mózes 20:10).
Amikor elmúlt a szombat, a hét első napján, kora reggel napkeltekor mentek a sírhoz (Márk 16:1, 2).
Válasz: Egy kis nyomozói munkára van szükség a kérdés megválaszolásához. Sokan úgy vélik, hogy a sabbat a hét első napja, a vasárnap, de a Biblia valójában azt mondja, hogy a sabbat az a nap, amely közvetlenül a hét első napja előtt van. A Szentírás szerint a sabbat a hét hetedik napja, azaz a szombat.
3. Honnan ered a sabbat?
Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet. A hetedik napon pedig befejezte Isten munkáját, amelyet alkotott, és a hetedik napon megnyugodott minden munkájától, amelyet alkotott. Akkor megáldotta Isten a hetedik napot, és megszentelte azt. (1Mózes 1:1; 2:2, 3)
Válasz: Isten a teremtéskor teremtette a szombatot, amikor a világot teremtette. Megpihent szombaton, megáldotta és megszentelte azt, vagyis szent használatra elkülönítette.
4. Mit mond Isten a szombatról a Tízparancsolatban?
Emlékezzél meg a szombat napjáról, hogy megszenteld azt! Hat napon munkálkodj és végezd minden munkádat, de a hetedik nap az Úrnak, a te Istenednek szombatja. Semmi munkát ne végezz azon: se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, aki a te kapuidon belül van. Mert hat napon teremtette az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Ezért megáldotta az Úr a szombat napját, és megszentelte azt. (2Mózes 20:8-11)
Akkor az Úr átadott nekem két kőtáblát, amelyekre Isten ujja írt (5Mózes 9:10).
Válasz: A Tízparancsolat negyedik részében Isten azt mondja, hogy a hetedik napi szombatot, mint az Ő szent napját kell megtartanunk. Úgy tűnik, Isten tudta, hogy az emberek hajlamosak lesznek elfelejteni az Ő szombatját, ezért ezt a parancsolatot az „emlékezz” szóval kezdte.
5. De vajon nem változott-e meg a Tízparancsolat?
A 2Mózes 20:1 azt mondja, hogy Isten szólta mindezeket az igéket, mondván [a Tízparancsolat a 2–17. versekben következik]. Isten azt mondta: Az én szövetségemet nem szegem meg, és nem változtatom meg azt az igét, amely kijött az én számból (Zsoltárok 89:34). Jézus azt mondta: Könnyebb elmúlni az ég és a föld, mint hogy egyetlen vessző eltörpüljön a törvényből (Lukács 16:17).
Válasz: Nem, valóban! Isten erkölcsi törvényeinek egyike sem változhat. Mind a tízparancsolat ma is kötelező érvényű. Ahogy a másik kilenc parancsolat sem változott, úgy a negyedik parancsolat sem.
6. Megtartották-e az apostolok a hetedik napon a szombatot?
Pál pedig szokása szerint bement hozzájuk, és három szombaton át érvelt velük az Írások alapján (ApCsel 17:2).
Pál és társasága szombaton bement a zsinagógába, és leült (ApCsel 13:13, 14).
Szombatnapon kimentünk a városból a folyópartra, ahol imádkozni szoktunk, leültünk és beszéltünk az ott összegyűlt asszonyokkal (ApCsel 16,13).
[Pál] minden szombaton a zsinagógában érvelt, és meggyőzte mind a zsidókat, mind a görögöket (ApCsel 18:4).
Válasz: Igen. Az Apostolok Cselekedetei könyve világossá teszi, hogy Pál és a korai egyház megtartotta a szombatot.
7. A pogányok is imádkoztak a hetedik napi szombaton?
Isten azt mondta: Boldog az az ember, aki megőrzi a szombatot, és nem fertőzteti meg. Az idegenek fiait is, akik az Úrhoz csatlakoznak, mindazokat, akik megőrzik a szombatot, és ragaszkodnak szövetségemhez, elviszem szent hegyemre, és megvidámítom őket imádságom házában, mert házamat imádság házának fogják hívni minden nép számára (Ézsaiás 56:2, 6, 7, kiemelés tőlem).
Az apostolok ezt tanították: Amikor a zsidók kimentek a zsinagógából, a pogányok kérték őket, hogy a következő szombaton prédikálják nekik ezeket a beszédeket. A következő szombaton pedig majdnem az egész város összegyűlt, hogy hallgassa Isten igéjét (ApCsel 13:42, 44, kiemelés tőlem).
Minden szombaton a zsinagógában érvelt, és meggyőzte mind a zsidókat, mind a görögöket (ApCsel 18:4, kiemelés tőlem)
Válasz: Az ősegyház apostolai nemcsak hogy engedelmeskedtek Isten szombati parancsának, hanem a megtért pogányokat is arra tanították, hogy szombaton imádják az Urat.
8. De nem vasárnapra változott a sabbat?
Válasz: Nem. A Szentírásban sehol sincs utalás arra, hogy Jézus, az Atyja vagy az apostolok bármikor, bármilyen körülmények között is áthelyezték volna a szent hetedik napi szombatot bármely más napra. Sőt, a Biblia az ellenkezőjét tanítja. Vizsgáld meg a bizonyítékokat magad is:
A. Isten megáldotta a szombatot.
„Megáldotta az Úr a szombat napját, és megszentelte azt” (2Mózes 20:11).
„Megáldotta Isten a hetedik napot, és megszentelte azt” (1Mózes 2:3).
B. Krisztus azt várta el népétől, hogy Kr. u. 70-ben, Jeruzsálem pusztulásakor is megtartsák a sabbatot.
Jézus jól tudta, hogy Róma Kr. u. 70-ben elpusztítja Jeruzsálemet, ezért figyelmeztette követőit erre az időre, mondván: „Imádkozzatok azonban, hogy a ti futásotok ne télen legyen, se szombatnapon.” (Máté 24:20, kiemelés tőlem). Jézus világossá tette, hogy népe még 40 évvel a feltámadása után is meg fogja tartani a szombatot.
C. Azok az asszonyok, akik azért jöttek, hogy megkenjék Krisztus holttestét, megtartották a szombatot.” (Márk 15:37, 42), amelyet ma Nagypénteknek nevezünk.
Jézus „a szombat előtti napon” halt meg (Márk 15:37, 42), amelyet gyakran „nagypénteknek” neveznek. Az asszonyok fűszereket és kenőcsöket készítettek, hogy megkenjék testét, majd „a parancsolat szerint szombaton megnyugodtak” (Lukács 23:56). Csak „amikor elmúlt a szombat” (Márk 16:1), jöttek az asszonyok „a hét első napján” (Márk 16:2), hogy folytassák szomorú munkájukat. Ekkor látták, hogy Jézus „korán felkelt a hét első napján” (9. vers), amelyet általában „húsvét vasárnapjának” neveznek. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a „parancsolat szerinti” szombat a húsvét vasárnapot megelőző nap volt, amelyet ma szombatnak nevezünk.
D. Lukács, az Apostolok Cselekedetei szerzője, nem utal az istentisztelet napjának semmilyen megváltoztatására.
Nincs bibliai feljegyzés a változásról. Az Apostolok Cselekedetei könyvében Lukács azt mondja, hogy evangéliumát (Lukács könyvét) Jézus „minden” tanításáról írta (ApCsel 1:1–3). De soha nem írt a sabbat megváltozásáról.
Isten örökkévaló országában mindenki megszenteli a szombatot.
9. Vannak, akik azt mondják, hogy a sabbatot Isten új földjén fogják megtartani. Vajon ez igaz?
Mert ahogyan az új egek és az új föld, amelyeket én teremtek, megmaradnak előttem – mondja az Úr –, úgy megmaradnak utódaitok és nevetek is. És lészen, hogy újholdról újholdra és szombatról szombatra minden test eljön, hogy imádjon engem – mondja az Úr (Ézsaiás 66:22, 23).
Válasz: Igen. A Biblia azt mondja, hogy minden korban megváltott emberek megtartják a szombatot az új földön.
10. De nem a vasárnap az Úr napja?
Nevezzétek a szombatot gyönyörűségnek, az Úr szent napjának (Ézsaiás 58:13).
Az Emberfia a szombatnak is Ura (Máté 12:8).
Válasz: A Biblia a Jelenések könyve 1:10-ben beszél az Úr napjáról, tehát az Úrnak van egy különleges napja. De a Szentírás egyetlen verse sem utal a vasárnapra az Úr napjaként. Ehelyett a Biblia egyértelműen a hetedik napi szombatot azonosítja az Úr napjaként. Az egyetlen nap, amelyet az Úr valaha is megáldott és magáénak vallott, a hetedik napi szombat.
11. Nem kellene megszentelnünk a vasárnapot Krisztus feltámadásának tiszteletére?
Nem tudjátok, hogy akik megkeresztelkedtünk Krisztus Jézusba, az ő halálába keresztelkedtünk meg? Azért eltemettettünk vele együtt a keresztség által a halálba, hogy amiképpen Krisztus feltámadt a halálból az Atya dicsősége által, azonképpen mi is új életben járjunk. Mert ha eggyé váltunk az ő halálának hasonlatosságában, akkor eggyé leszünk az ő feltámadásának hasonlatosságában is, tudván azt, hogy a mi óemberünket vele együtt feszítették meg, hogy a bűn teste megtörtessék, hogy többé ne legyünk a bűn rabszolgái. (Róma 6:3-6)
Válasz: Nem! A Biblia soha nem javasolja a vasárnap megszentelését a feltámadás tiszteletére vagy bármilyen más okból. Krisztust az Ő közvetlen parancsolatainak engedelmeskedésével (János 14:15) tiszteljük, nem pedig azzal, hogy ember alkotta hagyományokkal helyettesítjük örök törvényét.
12. Nos, ha a vasárnapünneplés nincs benne a Bibliában, akkor kinek az ötlete volt?
Meg akarja változtatni az időket és a törvényt (Dániel 7:25). Hatálytalanná tettétek Isten parancsolatát rendeléseitekkel, és hiába tiszteltek engem, ha olyan tanításokat tanítotok, amelyek emberek parancsolatai (Máté 15:6, 9). Papjai megszegték törvényemet, és meggyalázták szent dolgaimat. Prófétái nyers habarccsal tapasztották be őket, mondván: Így szól az Úr Isten! Holott az Úr nem szólt volna (Ezékiel 22:26, 28).
Válasz: Jézus feltámadása után körülbelül 300 évvel, részben a zsidók elleni gyűlölet miatt, félrevezetett emberek azt javasolták, hogy Isten szent istentiszteleti napját szombatról vasárnapra tegyék át. Isten megjósolta, hogy ez megtörténik, és így is lett. Ez a tévedés tényként szállt át gyanútlan generációnkra. A vasárnap megtartása azonban pusztán emberek hagyománya, és megszegi Isten törvényét, amely a sabbat megtartását parancsolja. Csak Isten szentelhet meg egy napot. Isten megáldotta a sabbatot, és amikor Isten megáldja, senki sem fordíthatja azt vissza (4Mózes 23:20).
13. De nem veszélyes-e Isten törvényének meghamisítása?
Semmit se tegyél hozzá ahhoz az igéhez, amelyet én parancsolok néked, és semmit se vegyél el abból, hogy megtartsd az Úrnak, a te Istenednek parancsolatait, amelyeket én parancsolok néked (5Mózes 4:2). Istennek minden igéje tiszta. Ne tegyél hozzá az ő szavaihoz, hogy meg ne feddjen téged, és hazugnak ne találtassál (Példabeszédek 30:5, 6).
Válasz: Isten megtiltotta az embereknek, hogy megváltoztassák a törvényét, akár törlésekkel, akár kiegészítésekkel. Isten törvényének meghamisítása az egyik legveszélyesebb dolog, amit az ember tehet, mert Isten törvénye tökéletes, és arra szolgál, hogy megvédjen minket a gonosztól.
14. Miért teremtette Isten egyáltalán a sabbatot?
A. A teremtés jele.
Emlékezzél meg a szombat napjáról, hogy megszenteld azt! Mert hat napon teremtette az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Ezért megáldotta az Úr a szombat napját, és megszentelte azt. (2Mózes 20:8, 11)
B. A megváltás és a megszentelődés jele.
„És adtam nekik szombatjaimat is, jelül közöttem és közöttük, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, aki megszenteli őket” (Ezékiel 20:12).
Válasz: Isten kettős jelként adta a sabbatot: (1) Annak a jele, hogy hat szó szerinti nap alatt teremtette a világot, és (2) Isten hatalmas hatalmának a jele is, hogy megváltja és megszenteli az embereket. Természetes válasz a keresztények számára, hogy szeretik a hetedik napi sabbatot, mint Isten értékes jelét a teremtésre és a megváltásra (2Mózes 31:13, 16, 17; Ezékiel 20:20). Nagyon tiszteletlen dolog lábbal tiporni Isten sabbatját. Az Ézsaiás 58:13, 14-ben Isten azt mondja, hogy mindenkinek, aki áldásban akar részesülni, le kell tennie lábát az Ő szent napjáról.
15. Mennyire fontos a sabbat megszentelése?
A bűn törvénytelenség [a törvény áthágása] (1János 3:4).
A bűn zsoldja a halál (Róma 6:23).
Aki az egész törvényt megtartja, de egyben vétkezik, az mindennek a megszegésében vétkes (Jakab 2:10).
Krisztus is szenvedett értünk, példát hagyva nektek, hogy az ő nyomdokait kövessétek (1Péter 2:21).
Ő lett az örök üdvösség szerzője mindazok számára, akik engedelmeskednek neki (Zsidók 5:9).
Válasz: Ez élet-halál kérdése. A szombatot Isten törvényének negyedik parancsolata védi és tartja fenn. A tízparancsolat bármelyikének szándékos megszegése bűn. A keresztények örömmel követik Krisztus példáját a szombat megtartásában.
16. Mit gondol Isten arról, ha a vallási vezetők figyelmen kívül hagyják a sabbatot?
„Papjai megszegték törvényemet, és meggyalázták szentségeimet; nem tettek különbséget szent és szentségtelen között… és elrejtették szemüket szombatjaimtól, hogy meggyaláztassanak engem közöttük… Azért zúdítottam rájuk haragomat” (Ezékiel 22:26, 31).
Válasz: Míg vannak vallási vezetők, akik azért szentelik meg a vasárnapot, mert nem tudják jobban, azok, akik szándékosan teszik, megszentségtelenítik azt, amit Isten szentnek nevezett. Azzal, hogy elrejtették szemüket Isten igazi szombatja elől, sok vallási vezető másokat is arra késztetett, hogy megszentségtelenítsék azt. Milliókat vezettek félre ebben a kérdésben. Jézus megdorgálta a farizeusokat, amiért úgy tettek, mintha szeretnék Istent, miközben hagyományukkal érvénytelenítették a Tízparancsolat egyikét (Márk 7:7–13).
17. Valóban személyesen érinti-e az embereket a sabbat megtartása?
Ha szerettek engem, tartsátok meg az én parancsolataimat (János 14:15).
Aki tudna jót tenni, és nem teszi, bűne az annak (Jakab 4:17).
Boldogok, akik megtartják az ő parancsolatait, hogy joguk legyen az élet fájához, és bemehessenek a kapukon a városba (Jelenések 22:14).
Azt mondta nekik [Jézus]: „A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért.” (Márk 2:27)
Válasz: Igen! A szombat ajándék Istentől, aki azért tette, hogy meneküljünk a világ elől! Természetes, hogy akik szeretik Őt, meg akarják tartani a szombat parancsolatát. Valójában a parancsolat megtartása nélküli szeretet egyáltalán nem szeretet (1János 2:4). Ez egy olyan döntés, amelyet mindannyiunknak meg kell hoznunk, és nem kerülhetjük el. A jó hír az, hogy ha úgy döntünk, hogy megtartjuk a szombatot, az mély áldást hoz ránk!
Sabbatkor szabadon – bűntudat nélkül! – abbahagyhatod a szokásos napi tevékenységeidet, mint például a munka és a bevásárlás, és ehelyett időt tölthetsz a világegyetem Teremtőjével. Isten imádata más hívőkkel, a családdal töltött idő, a természetben járás, lelkileg felemelő anyagok olvasása, sőt, a betegek látogatása és bátorítása mind jó módjai a sabbat megszentelésének. A hatnapi munka stressze után Isten megadta neked a sabbat ajándékát, hogy megpihenj a fáradalmaidtól és tápláld a lelkedet. Bízhatsz benne, hogy Ő tudja, mi a legjobb neked!
18. Szeretnéd-e Istent tisztelni azzal, hogy megszenteled az Ő hetedik napi szombatját?
Válasz:
Gondolatébresztő kérdések
1. De nem csak a zsidók számára van a szombat?
Nem. Jézus azt mondta: A szombat az emberért lett (Márk 2:27). Nemcsak a zsidókért, hanem az emberiségért – férfiakért és nőkért mindenhol. A zsidó nemzet csak 2500 évvel a szombat létrehozása után létezett.
2. Nem bizonyítja-e az ApCsel 20:7–12, hogy a tanítványok szent napként tartották fenn a vasárnapot?
A Biblia szerint minden nap naplementekor kezdődik és a következő naplementekor ér véget (1Mózes 1:5, 8, 13, 19, 23, 31; 3Mózes 23:32), és a nap sötét része először jön. Tehát a sabbat péntek este naplementekor kezdődik és szombat este naplementekor ér véget. Az Apostolok Cselekedetei 20-ban tárgyalt összejövetelt a vasárnap sötét részében, vagyis azon a napon tartották, amit ma szombat estének nevezünk. Ez egy szombat esti összejövetel volt, és éjfélig tartott. Pál búcsúúton volt, és tudta, hogy nem fogja többé látni ezeket az embereket (25. vers). Nem csoda, hogy ilyen sokáig prédikált! (Egyetlen rendszeres heti istentisztelet sem tartott volna egész éjjel.) Pál készen állt a következő nap indulására (7. vers). A kenyértörésnek itt nincs különösebb jelentősége, mert naponta törték meg a kenyeret (ApCsel 2:46). Ebben a részben semmi sem utal arra, hogy az első nap szent lenne, vagy hogy ezek a korai keresztények annak tartották volna. Arra sincs bizonyíték, hogy a sabbatot megváltoztatták volna. (Egyébként ezt a találkozót valószínűleg csak azért említik, mert csodával határos módon feltámasztották Eutikhost, miután halálra zuhant.) Az Ezékiel 46:1-ben Isten a vasárnapot a hat munkanap egyikeként említi.
3. Nem beszél az 1Korinthus 16:1,2 a vasárnapi iskolai felajánlásokról?
Nem. Itt nincs utalás nyilvános istentiszteleti összejövetelre. A pénzt otthon, magánjellegűen kellett félretenni. Pál azért írt, hogy megkérje a kisázsiai gyülekezeteket, hogy segítsék a jeruzsálemi szegénységben élő testvéreiket (Róma 15:26–28). Ezek a keresztények mind megszentelték a sabbatot, ezért Pál azt javasolta, hogy vasárnap reggel, a sabbat után tegyenek félre valamit a rászoruló testvéreiknek, hogy kéznél legyenek, amikor megérkezik. Ezt magánjellegűen, otthon kellett megtenni. Itt nincs utalás arra, hogy a vasárnap szent nap.
4. De vajon nem veszett-e el az idő, és nem változtak-e meg a hét napjai Krisztus kora óta?
Nem. A tudósok és a történészek egyetértenek abban, hogy bár a naptár változott, a heti hétnapos ciklus soha. Ezért biztosak lehetünk benne, hogy a mi hetedik napunk ugyanaz a hetedik nap, amelyet Jézus megszentelt!
5. Nem a János 20:19-ben olvashatunk arról, hogy a tanítványok bevezették a vasárnap megtartását a feltámadás tiszteletére?5.
Nem. A tanítványok ebben az időben nem hitték, hogy megtörtént a feltámadás. A zsidóktól való félelmükben gyűltek ott össze. Amikor Jézus megjelent közöttük, megdorgálta őket, mert nem hittek azoknak, akik látták őt a feltámadása után (Márk 16:14). Semmi sem utal arra, hogy szent napnak tartották volna a vasárnapot. Az Újszövetségben csak nyolc szöveg említi a hét első napját, és egyik sem utal arra, hogy szent.
6. Nem szünteti-e meg a Kolossé 2:14–17 a hetedik napi szombatot?
Egyáltalán nem. Csak az évenkénti, ceremoniális sabbatokra utal, amelyek a jövendő dolgok árnyékai voltak, és nem a hetedik napi sabbatra. Az ókori Izraelben hét évenkénti szent nap vagy ünnep volt, amelyeket szintén sabbatnak neveztek (lásd 3Mózes 23). Ezek az Úr sabbatjai (3Mózes 23:38), vagyis a hetedik napi sabbat mellett vagy mellett voltak érvényben. Fő jelentőségük a kereszt előrevetítése vagy arra való rámutatás volt, és a keresztnél ért véget. Isten hetedik napi sabbatja Ádám bűne előtt lett megalkotva, ezért semmit sem vetíthetett előre a bűntől való megszabadulásról. Ezért tesz különbséget és említi konkrétan a Kolossé 2 az árnyékot jelentő sabbatokat.
7. A Róma 14:5 szerint nem személyes vélemény kérdése, hogy mikor tartjuk meg a napot?
Figyeljük meg, hogy az egész fejezet arról szól, hogy kétes dolgok miatt ítélkezzünk egymás felett (4., 10., 13. versek) (1. vers). A kérdés itt nem a hetedik napi szombatról szól, amely az erkölcsi törvény része, hanem más vallási napokról. A zsidó keresztények a pogány keresztényeket ítélték el azért, mert nem tartották meg azokat. Pál egyszerűen azt mondja: Ne ítéljétek el egymást. Ez a ceremoniális törvény már nem kötelező érvényű.
Contact
📌Location:
Muskogee, OK USA
📧 Email:
team@bibleprophecymadeeasy.org
